pius, mn. (újk.) ff.

a mi kötelesség szerinti érzésből foly s azzal megegyező (l. pietas).

1) az istenek irányában, istenfélő, lelkiismeretes, kegyes, jámbor, homo. Innen = szent, szentelt, locus, far, mivel áldozatoknál használták.

2) emberek ugy szülék, gyermekek, hon s több effélék irányában szeretettel teljes, kegyeletes, gyöngéd: p. Aeneas, Anchises irányában gyermeki szereteteért; p. dolor, metus, kedves emberért.

3) (ősk.) átalában emberséges, becsületes, derék, jó.

4) dologról, testről, állapotról igazságos, törvényszerü, a mi ugy van, mint lennie kell, bellum, p. quaestus, szabad; jus piumque, igazság és méltányosság.

5) (költ.) gyöngéd szeretet tárgya, szeretett, kedvelt: pia sarcina nati, Anchisesről, kit Aeneas hátán vitt; p. testa, kedves palaczk!