pilum, i, kn.

1) hajító dárda, kopja a római gyalogságnál (vesd ö. hasta), várvédelemkor az ostromlókra dobva: pila muralia; minthogy a római katona úgy kezdte a harczot, hogy legelőbb a pilum-ot lökte az ellenségre s aztán rögtön kardot rántott, közm. pilum injicere alicui = megkezdeni a harczot. (Némelyek a «pila Horatia» nevü emléket Rómában is így értelmezik, a Horatiusok kopjái, holott talán inkább = a Horatiusok pillére, a melyre a Curiatiusok fegyverzetei voltak felakasztva győzelmi jelül).

2) zúzó, törő, mozsártörő.