piget, uit, ― 2. egysz.

1) kedvetlenséget, boszuságot, utálatot gerjeszt v. ébreszt, unalmat v. kedvetlenséget okoz, boszant, tehát piget me (te, illum), nekem (neked, neki) nem kell v. nem tetszik, boszankodom (-dol, -dik): p. me illius, morum civitatis; (színk.) id me p.; p. aliquid facere; induci ad pigendum és (költ.) verba pigenda, boszantó.

2) A) (ősk. és újk.) = pnitet. B) = pudet.