piaculum, i, kn. [pio]

1) engesztelő eszköz, engesztelő áldozat, p. irae deorum; dedere aliquem piaculum rupti fderis, a megszegett szövetség engesztelő áldozatául. Innen = büntetés (mivel ez a vétkest mintegy feloldja a bűn alól): exigere p. ab aliquo, valakit megbüntetni.

2) mi engesztelő áldozatot tesz szükségessé, engesztelést kiván, vétek, gonosz tett: committere, merere p., követni el.