†Phnices, cum, hn. t.

phoeniciaiak, Phoenicia tartomány lakosai; e. Phnix, icis, hn. Innen

1) Phnice, es, nn. és Phnica, ae, nn. a) Phoenicia, Syriának keskeny partvidéke, ismeretes az ott készült biborról. b) Chaonia fővárosa Görögországban, ma Finiki.

2) Phniceus, (Pn.) [= foinikeos] (költ. és újk.) biborvörös.

3) Phnicius, mn. A) phoeniciai. B) biborvörös, corium ph. (ütés v. verés következtében) irják így is: Pniceus, -cius, Puniceus, l. Pni; fn. Phnicium, ii: a) nn. leánynév Plautusnál. || b) kn. bibor- v. skárlátszinü posztó. C) fn. cia, ae, nn. = Phnice.

4) Phnissa, ae, nn. részint mn. = phoeniciai; részint fn. = phoeniciai nő, t. Phnissae, Euripides és Seneca egy-egy tragoediájának czíme; innen (költ.) átv. ért. a) mn. = thebai, mivel Cadmus Phoeniciából jött. b) mn. = karthagói; és ismét mint fn. = Karthago.