†phalanx, ngis, nn. [= falagx ]

1) (költ.) átalában csatarend, csatázók sora.

2) küln. a) a táborderék vagy a fő csatarend zárt sorai az athenaebelieknél és spártaiaknál. b) a macedoniai csatarend, mely hosszudad négyszög, 50 ember széles és 16 soros volt. c) a gallusok és germanusok hosszudad négyszög alaku csatarendje, melyet a rómaiak a macedoniai után neveztek el. ||

3) sürü tömeg (emberből), tömött sokaság, zárkozva tömött csapat.