pellis, is, nn.

1) bőr (rendesen nyúzott gyapjas és szőrös bőr, vesd ö. cutis), p. leonis, caprina; (költ.) ember és béka bőre is. Közm.: detrahere pellem alicui = valaki hibáját kitalálni, quiescere in propria p., magáért élni.

2) katonasátor, mivel ez rendesen szőrös bőrrel van behúzva.

3) (költ.) = bőrköntös, bunda; pes natat in p. saruban, csizmában; pp. manicatae, ujjas bőrköntös.

4) kikészített bőr, küln. a) iróhártya, pergamen. b) saruszij.