patricius, mn. [pater]

patriciusi, nemes, küln. fn. patricii, orum, patriciusok, római született nemesek (ellentét plebejus), a kik Rómában a kiváltságolt és teljes polgári joggal biró polgárok utódai voltak (l. a római régiségekről szóló kézi könyveket); exire ex pp., adoptatio utján patriciusi nemzetségből plebejusiba lépni át.