appareo, 2. k.

1) eléjő, megjelen, feltünik, mutatkozik, innen átalán látszik (nem oly hatós mint emineo): ille nusquam a.; a. alicui, valakinek megjelen, mutatkozik.

2) átv. ért. látszik, szembe tünik, nyilvánvaló, világos, szembeszökő, stb. (vagyok stb.): res illa a. etiam caeco, caussa a. plebi; küln. gyakran egysz. apparet, világos, tiszta, a. quid tu feceris, a. eum victum iri. Innen: labores nostri non aa. nem ismerik el; ratio a., a számadás helyes; (szink.) promissa aa., az igéretek teljesülnek.

3) msz. hivatalbeli mellett szolgál, segédkedik, alicui; innen e törvény: sacerdotes apparento diis, az áldozópapok engesztelő áldozatot mutassanak bé az isteneknek.