pariter, ih. [par]

1) egyenlően, egyformán, éppen úgy (vesd ö. aequaliter): non p. omnes egemus; p. ac (atque, et, ut és egyszer Pl.-nál qualis), éppen úgy v. annyira mint, így is: p. mecum, éppen úgy mint én, velem együtt; ultimi p. propinquis, a legtávoliabbak szintúgy mint a közelebb levők.

2) sajátlag párosan = egy időben, egyszerre, együtt, egyszersmind: p. multos invadere; gyakran p. cum vita sensus amittitur; (költ. és újk.) p. p. = mihelyt ― legott: p. eam vidit, p. optavit, mihelyt meglátta őt, legott ohajtotta.