†apoproegmena, orum, kn. t. [= apoprohgmena]

(msz. a stoicus bölcsészeknél), eltávolit, elutasit, oly dolog, a mely magában nem baj, de még is közel járván hozzá, az ember szivesen elutasítja, távol tartja, nem kivánja, latinul: rejecta, remota; (ellent. proegmena, latinul praeposita, a minek elsőséget adnak, szivesen elfogadnak).