paenularius, mn. [paenula]
ft. poenula-val foglalkozó, negotiator; fn. A) paenularius, ii, hn. a) poenula-készítő, gyártó. ||b) valami czím v. melléknév féle: asserens filium suum Paenuleum vel Paenularium dicendum. B) paenularium, ii, kn. poenula-tartó, szekrény v. tok.