accingo, etc. 3.

1) (költ.) felövez, felköt, ensem lateri.

2) körülövez, innen általán, kiállít, fölkészít, fölszerel; többnyire szenv. accingor ense, accinctus facibus; önállólag: miles accinctus, fölszerelt katona; a. se juvene, (örökbefogadás által) egy fiatal embert vesz maga mellé (gyámolóul); ritkán: a. aliquem ad aliquid, valamire elkészít.

3) átv. ért. vh. accingere se v. szenv. accingi, valamire elkészül, készen áll: a. se praedae. ad v. in rem, neki fog, rá adja magát valamire; accingere, neki a munkának, rajta! (költ.) accingor magicas artes (nyúlok -hoz) és omnes accingunt operi, munkához fognak.