[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

2. os, ossis, kn.

csont, tetem: legere oo., elégetett hullának csontjait vagy összezúzottnak tagjait felszedni. Innen átv. ért. A) valami dolog belső része. B) keménye valaminek, jelesen gyümölcsben a mag v. csontár. C) névk. iróvessző csontból.