orno, 1.

1) valakit v. valamit a szükségesekkel felkészít. kiruház, felruház, fölszerel, aliquem armis, pecunia; o. classem, provincias, mindenben gondoskodik róla; o. convivium, a vendégséget elrendezi, megkészíti, fugam, a futásra mindent elkészít.

2) ékesít, fölékesít, Italiam; o. capillos, megigazítja.

3) átv. ért. A) dicsér, magasztal, dicsérve említ, aliquem, seditiones; o. aliquid dicendo, beszédben szépít. B) tisztel, megtisztel, tisztségre emel, aliquem frequentia, beneficiis, tiszteletből folyó szolgálatokat tesz; néha = megjutalmaz.