2. ornatus, us, hn. [orno]

1) (ősk.) készülés, készület, elkészítés.

2) az a mivel valaki v. valami fölkészíttetik, fölszereltetik, fölszerelés, fölkészítés, föl-, kiruházás átalán, küln. ruházat, ruha, öltözet, ékesség; o. portarum, itinerum, szépítése, csinosítása; o. militaris, fegyverzet; o. equi lószerszám; küln. a beszédfelczifrázásaról, o. verborum, afferre ornatum orationi, a beszédet kicsinosítni.