oppugnatio, onis, nn. [oppugno]
vár v. tábor megtámadás, megrohanás, ostrom, relinquere, felhagyni; átv. ért. szóval való megtámadás, vádolás, ellenmondás, ellenkezés; küln. a) az ostromlás módja, rendszere. b) a várostromlás tudománya, mestersége.