oportet, tuit, 2. egysz. (ősk. t.-ben is )

illik, kell: ita fieri o.; o. pecuniam dari; a pénzt meg kell adni: non oportuit eas relictas esse (színk.), nem kellett volna őket elhagyni; fit secus quam o., másként mint kell vala hogy legyen. Néha = szükség, szükséges (kell): exstent o. vestigia, nyomának kell lenni; ex rerum copia efflorescat o. oratio.