opinio, onis, nn. [opinor]

1) vélemény, hiedelem, vélekedés, nézet (mely csupa érzésen vagy egyéni felfogáson alapul, vesd ö. sententia): opinio plus saepe valet quam res ipsa; o. mali, roszról; ut o. mea est (fert), a mint én vélem, nézetem szerint; adducere aliquem in eam opinionem, valakit azon nézetre vinni, bírni; ea opinione du cor, v. in ea opinione sum, ut putem etc., azon véleményben vagyok, hogy stb.; habeo o. azon véleményben vagyok, de még = tárgya vagyok valami vélekedésnek, pl. o. habeo virtutis, erényesnek tartanak; Cassius venit in eam o., ipsum finxisse bellum, C.-ról azt kezdék hinni, hogy ő költötte a háborút: o. hominum de aliquo.

2) küln. A) gyanítás, várakozás: contra (praeter) o., várakozáson kivül. B) jó vélemény v. várakozás, vicit ille o. meam. C) vélekedés, ellentétben a valósággal, képzelés. D) (újk.) hír: o. exiit.