[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

1. opertus, mn. [r. operio ]

elrejtett, titkos, bellum, humus; küln. kn. opertum, i, mint fn. titok, titkos dolog v. hely: Apollinis operta, A. homályos mondatai; opertum deae bonae, titkos és szentelt hely; in operto operte; opertum literarum, levél titka.