operor, álszenv. 1. [opera]

(többnyire újk.)

1) valamivel el van foglalva, valamin dolgozik, rei alicui; küln. o. sacris, vagy csak o., istenes dologban fáradozik, áldoz.

2) k. átalán: működik, dolgozik, foglalkozik, in agris; így mint gsz. a méhekről: seniores intus oo.; ― fn. a) operantes, sánczolók, sánczmunkások. b) operati, bányamunkások, bányászok. ||

3) cs. megmivel, terram; innen a) szellemi műről: kidolgoz, szerez, fogalmaz, Graecam scripturam. b) tesz, gyakorol, elkövet, justitiam, scelus.