omnis, e, mn.

1) e.-ben A) minden, mindenik (átalán, vesd ö. quisque): omnis de officio quaestio. B) egész: o. insula; o. sanguis meus, egész vérem; non omnis moriar, nem halok meg egészen. C) (színk.) e helyett ullus: sine omni periculo.

2) t.-ben, valamennyi, minden: oo. homines; omnibus qui ludos faciunt etc.; oo. tormenta, minden lehető, éppen így: omnibus precibus rogare esdekelve, omnia facere, minden lehetőt megtenni; quis est omnium, ki minden emberek közt, ki az egész világon? Küln. gyakran t. kn. omnia, minden; in eo sunt omnia, minden azon fekszik, azon fordul meg, cum eo mihi sunt oo., a legszorosabb összeköttetésben vagyok vele; is mihi oo. est, ő mindenem; oo. prius erunt quam etc., minden egyéb előbb megtörténik, mint stb.; alia omnia, egészen az ellenkező (l. alius 3.), eadem oo., éppen mind az; per oo. és (újk.) csak omnia = minden részben, minden tekintetben (omnia planus, mindenütt egyenes).