omitto, etc. 3. [obmitto]

1) magától elereszt, -bocsát, habenas, arma, elejt, animam, kiadja lelkét, meghal.

2) átv. ért. A) hagy, elhagy, felhagy, hátra tesz, félre tesz (vesd ö. intermitto), timorem, spem, voluptates; omissis rebus omnibus, minden dolgok elmellőzésével. B) figyelmetlenül és használatlanul hagy, elmulaszt, elmellőz s több efféle, primam navigationem, occasionem; o. noxiam, büntetlen hagy, hostem, szem elől elmenni enged, Galliam, nem gondol G. C) beszédben nem érint, nem említ, aliquam rem. D) valamit tenni abbahagy, megszünik, lugere, iratum esse.