1. omen, inis, kn.
1) jel, jelenség, előjel, minden esemény, szó s több efféle, mit előjelnek lehet venni: accipere o., avertere o., ominis causa.
2) Gyakran azon szó és küln. kivánság, melyet elmenőknek szoktak mondani és kivánni = kivánat, kivánság: fausta, optima oo. Innen A) (színk.) jelentéssel biró mondás, fenyegetés s több efféle: ea lege et omine ut etc. B) (költ.) ünnepélyes és jelentéssel teljes szokás.