offensio, onis, nn. [offendo]

1) = offensa 1.: o. pedis.

2) átv. ért. A) = offensa 2. A. és B.: suscipere o. apud aliquem; o. dictorum, a mondottakért való harag; hoc mihi est offensioni, ez boszant engem, boszuságomra van. B) bal eset, szerencsétlenség, szerencsétlen kimenetel vagy vég: o. belli, vesztés, veszteség a háboruban; o. corporis, megbetegülés, megbetegedés; timere oo., félni attól, hogy a hivatal után járás nem sikerül, roszul üt ki; oo. judiciorum, hiba (a birák megvesztegetése miatt).