apertus, mn. kf. és ff. [r. aperio]

1) födetlen, navis a., födélzet nélküli hajó; (költ.) coelum a., derült ég.

2) nyílt, födetlen, tárt, szabad: locus a. et propatulus; a. aditus, campus; regio aperta alicui, hozzáférhető tartomány; latus a. (hsz.) védtelen, födözetlen oldal. Gyakran fn. -tum, i, kn. nyilt, szabad tér (ellentéte a bokroktól v. halmoktól könnyen át nem tekinthető térnek): castra ponere in a., fugere per a.

3) átv. ért. A) nyilt, nyilvános, köztudomásu, világos, simultates, latrocinium; esse in aperto, szemmellátható; quis apertior in judicium adductus, ismeretesb vétkes. B) világos, tiszta, érthető, narratio; scriptor a., értelmes, könnyen érthető iró. C) a jellemről őszinte, nyilt, nyiltszivü, nem tettetett, animus a. et simplex; gunyosan valakiről, ki gonoszságát arczátlanul mutogatja.