numus, i, hn.

1) érczpénz, pénzdarab, és többesben pénz: adulterini nn., hamis pénzek; n. jactabatur, változó értéke volt; habere in nn., készpénzben; esse in suis nn., nem lenni adósnak, nem tartozni senkinek.

2) küln. = sestertius, mit láss; néha egészen kimondták n. sestertius.

3) átv. ért. mint a magyar «fillér», «batka» = kicsinység, nagyon csekélység: vendi numo, potom áron, igen olcsón, ad n. convenit, egy fillérig talál, igen pontosan.

4) görög pénzviszonyokra alkalmazva, majd drachmát, majd didrachmont jelent.