numularius, mn. [numulus] (újk. )

1) pénzüzlethez tartozó, váltó-, mensa.

2) fn. A) numularius, ii, hn. a) pénzüzér, váltóüzér, de csak mint alkusz (a tulajdonképpi bankár: argentarius). b) pénzbecslő a pénzverdében, a ki a pénz kiverése előtt megvizsgálja az ezüst finomságát. B) numularia, ae, nn. (érts: ars), a pénzverés mestersége.