noto, 1. [nota]

1) megjegyez, jegyet tesz valamire: n. tabellam cera; n. genas ungue megkörmöl. Küln. A) (költ.) ír, nomen. B) jegyekkel ir.

2) átv. ért. A) megjelel, elárul, res nominibus; illa nn. temporis naturam, ez . . . mutatja. Innen = valamire czéloz, vagdalódzik, szúr (szóval), n. senatum B) iróról, megjegyez, említ, felhoz, aliquid. C) n. aliquid mente, pectore, valamit megjegyez, emlékébe vés. D) észrevesz, figyelemmel kisér, szemmel tart, megjegyez, cantus avium, numerum in cadentibus guttis; n. aliquem circumire, hogy valaki körüljár. E) censor-ról msz. roszaló, megrovó megjegyzést tesz, innen átalán ócsárol, gyaláz, szid, mocskol: n. aliquem ignominia, gyaláz, furti nomine.