nomen, inis, kn. [e helyett novimen, ebből nosco, sajátlag az, a rniről valamit ismernek ]

1) név: dare, imponere alicui n., nevet adni, invenire re aliqua, valamiről v. valamiért nevet kapni; est mihi nomen Cajo v. Cajus (ritkán és újk. még Caji), C.-nak neveznek, C. a nevem, éppen így nomen ei dedit Marco vagy Marcum (költ. est via, lactea nomen habet, tejútnak nevezik). Még = szó, megnevezés, al. calamitatis. Küln. A) nomen (többről nomina) dare, edere, profiteri v. ad n. respondere, jelenteni magát (küln. katonaságra), beiratni magát (küln. katonának); átv. ért. (színk.) in his nomen suum profitetur, ezek közé számítja magát. B) nomen alicuius deferre, bevádolni valakit, recipere, elfogadni, bevenni a vádat valaki ellen (praetor-ról), pl. de parricidio. C) a rómaiaknál a három név közül, mert ennyi volt minden szabad polgárnak, a középső, vezetéknév, ellentétben a cognomen-nel és praenomen-nel; néha mindazáltal n. e kettő közül egyiket teszi. D) nyelvt. névszó.

2) azon emberek, kiknek egy közös nevök van, jelesen. A) nemzetség, család: Fabium n. B) nép, néptörzs: sociiet n. Latinum; innen megszólítva a rómaiakat, n. vestrum = vos.

3) név, hirnév, hiresség s efféle: huic magnum n. fuit; habere n.; (költ.) sine n., tekintély nélkül, servare pomis sua nn.

4) név, szine, tetszősége valaminek, ellentétben a dologgal és magával a valósággal: rex nomine magis quam re; n. duarum legionum. Innen A) e. hat. eset nomine a) valami név, czim, küln. teljesebben = szin, ürügy, örv alatt: n. sceleris damnati sunt; classis n. pecunia imperata est; honesto n. b) valakinek nevében, valakiért, valaki részéről, valamiért: suo n. populo Romano bellum indixit; jam meo n. eum odi; suspectus est n. negligentiae; unius criminis n., eo n., azért, azon indító okból. B) (költ.) n. gyakran a tárgyat magát jelöli, de ugy, hogy főként annak neve van értve: fortissima nn. a legvitézebb hősök; nec fidum femina n., nem hű lény.

5) küln. adós neve, a mennyiben a kötelezvénybe és a hitelező adósságos könyvébe be volt irva, tehát = A) kötelezvény, tartozás, adósság: nomina sua solvere, dissolvere, megfizetni, expedire, tisztába hozni; nn. exigere, felhajtani, in alium transscribere, utalvánnyal fizetni; locare n. (újk.) pénzt kölcsönözni valakitől; n. quod urget; facere n., valakinek pénzt adva kölcsön vagy megengedve neki, hogy adós maradjon, ezen tartozást feljegyezni; pecunia ei est in nominibus, sok pénze van kiadva, sokan tartoznak neki. B) adós: bonum n., jó adós, jó fizető, lentum n., lassu fizető, rosz fizető.