nobilis, e, mn. kf. és ff. [nosco]

1) (ősk. és újk.) ismerhető, ismeretes, ismert; fidem addidit facinori nobili gaudio, illum visendo, látható örömével; ei non sum n., nem ismer.

2) az emberek között ismert, rendesen jó értelemben = híres, jeles, nevezetes, ritkán rosz értelemben = elhiresült, rosz hirü: n. homo, oppidum, exemplum; n. et clarus ex doctrina, re aliqua; (költ.) n. superare, mert felülmúl, n. scortum, nn. inimicitiae.

3) nemes, nemes születésü, előkelő, jelesen (a római köztársaság későbbi korában) = olyan római, kinek családjából (akár patriciusi, akár plebeiusi) többen curulisi hivatalokat viseltek, ki ennélfogva a hivatal csinálta nemességhez tartozott; az ilyen jus imaginum-mal (lásd imago) birt: n. homo, genus; mulier non solum n. sed etiam nota.

4) (ritkán) jeles, a maga nemében kitünő, fundus.