1. ||nitela (nitella), ae, nn. [niteo]
1) sajátl. fény, ragyogás, csillámlás. Solin. 22, 5 (Mommsen kétségbe vonja e szó valódiságát).
2) névk. a) valaminek «fényese», csillám, n. pulveris, aranyporról. b) fényesítő szer v. eszköz, n. oris, fogpor.