1. niger, gra, grum, mn. kf. és ff.

1) fekete, sötét szin (a fekete szint magára jelenti, miért is csak szép és fényes fekete szinről, vesd ö. ater), homo, crinis, lana, silva, fluvius (mélységeért). Küln. fn. nigrum, i, kn. valami fekete, a) átalán, a nigro album distinguere; közm. facere candida de nigris, vagy nigrum in candida vertere, feketéből fejéret csinálni, ármányos, furfangos emberről. b) fekete folt valamin, valaminek fekete része, «feketéje», nigrum oculi, a sötét szinü része a szemnek. c) önállóan fekete, azaz sötét szinü vörös bor. d) nigrae, arum, nn. fekete, gyászruhák. e) átv. ért. sal n., éles, csipős, maró élcz.

2) átv. ért. (többnyire költ.) A) feketévé vagy sötétté tevő, elsötétítő, ventus. B) (= ater) minden olyannak jelölésére, mi a halálhoz tartozik, átalán = szomoru, borzasztó, szerencsétlen, veszedelmes: dies n., halálnap, ignes nn., máglya, sol n. = veszedelmes nap. C) haragos, istentelen, gonosz, homo.