nexus, us, hn. [necto]

1) (költ.) összekötés, -fonás, tekeredés, brachiorum, draconum. Innen átv. ért. összebonyolódás, -kapcsolódás, lánczolat, kapcsolat, causarum latentium.

2) törvénykezési msz. A) mancipatio-val járó szerződéssel (lásd e szót) összekapcsolt eljárás. B) ily eljáráson alapuló kötelezettség, melynél fogva valami tárgyat v. küln. személyt adósságért a hitelezőnek átadtak szabad rendelkezésére, adós ember kötelezettséges tartozásért való kézbe adása (l. necto): nexum inire, a hitelező rabszolgájává lenni; liberare, tollere nexum; obligare se nexu.

3) (újk.) köteleztetés, legis.

4) jogt. átalán kötelezvényből származó tartozás v. kötelezettség; n. pignoris, elzálogosítás.