nequicquam v. nequidquam, ih.

hiába, siker nélkül, foganat nélkül, hasztalanul, haszon nélkül (tárgyilagosan, a dologra tartozva, a melyben az ember nem megy semmire; vesd ö. frustra): n. deos implorat; ne istud n. dixeris (Pl.), büntetlen; non n. ausi erant (Caes.) nem ok nélkül.