†Antinous, i, hn. [’Antinoos]

1) Penelope egyik kérője.

2) egy szép ifju, Hadrianus császár kedvencze, a ki a Nilusba fult, a mire aztán a császár isten gyanánt tiszteltette és Besa városát róla neveztette el. Innen Antinoeus, mn. A.-ra vonatkozó, és -noitae, on, hn. A. tisztelői, egy phratria Nápolyban.