†nectareus, mn. [nectar = nektareos ]

nectárhoz való, tartozó, nectár-. Innen (költ.) A) isteni, aquae nn. = harmat. B) édes, kedves, kellemes. C) fn. nectarea (ria), ae, nn. örvénygyökér, inula helenium L., a mellyel bort fűszereztek, a melynek aztán: nectarites vinum volt a neve.