acceptilatio, onis, nn.

vagy két szónak írva accepti latio, törvt. msz. elismerése egy megtörtént fizetésnek a számlakönyvben, a mely által egy elkönyvezett tartozás elenyészik; ha azonban a tartozás csak szóbeli stipulatión. alapszik, formaszerü szóbeli elismerése a tett igéret (némelykor valósággal meg sem történt) teljesítésének, amely az igéretből származó kötelesség alól felmenti az igérőt.