nascor, natus, álszenv. 3. k.

1) születik, származik: n. patre praeclaro, serva, amplissima familia, antiquo genere; azonban így is: ex fratre et sorore nati erant, (költ.) n. de pellice, ab aliquo; n. in miseriam sempiternam, bestiae diligunt ex se natos, kölykeiket.

2) élettelen tárgyakról, készül, előjő, nő, terem, találtatik: violae nn., plumbum ibi n.

3) ered, támad, kezdődik, amnis, ventus; luna n., fölkel; collis n., emelkedik; átv. ért. pestis nascitur homini ab homine, profectio nata est a timore, félelemből történt, argumentum epistolae mihi n., anyagot kapok levélirásra.

4) küln. r. natus, A) fn., hn. fiu, nn. leány, t. = gyermekek: caritas quae est inter nn. et parentes. B) mn. a) a természettől valamire rendelt, termett, alkalrnazott, ad rem v. rei alicui; (költ.) in rem vagy h. móddal is; b) természettől levő, locus ita n. est. Innen pro (ősk. és újk., e) re nata, a körülményekhez v. a dolog minőségéhez képest; c) időt határozva tárgyesettel, idős, . . . éves: homo annos centum n., száz éves ember; néha quam szócska közbetételével v. a nélkül is major v. minor járul melléje (lásd magnus).

5) r. nascens; mint fn. nascentia, ium, kn. t. szerves lények, növények.