modicus, mn. [modus]

1) mérsékelt, közepes, kellő mértéket nem haladó, meglehetős (leginkább nagyságról és terjedelemről. vesd ö. mediocris), pecunia, tempus; corpus m., nem valami nagyocska könyv; m. fossa, nem igen mély, eques, nem igen gazdag, (újk.) modicus virium, ingenii, nem igen erős, kevés ésszel biró. Innen gyakran kicsinyítő értelemben = csekély, kicsiny, amnis; Graecis hoc m. est, kevés ilyszerü példa van a görögöknél; (újk.) modico ante, kevéssel ezelőtt.

2) mérsékelt, mértékletes, kellő mértékben levő, homo, convivium, potio; homo m. voluptatum, mértéket tartó az élvezetben; küln. társadalmi és politikai tekintetben: mérsékelt, igénytelen, szenvedélytelen, alkalmazkodó, «becsülettudó»; primo industrios, supplices, modicos esse; deinde cet.; átv. ért. contentus nomine modico tutoris, szerény, igénytelen czimével.