minuo, ui, utum, 3. [minor]

1) (költ.) apróvá tesz, apróra tör, vág: m. ligna, aliquem, összetör.

2) kisebbít, kevesbít, megkisebbít, megszorít, alább szállít, imperium, rem familiarem, sumptus civitatum, molestias vitae; (költ.) artus minuuntur (k.), zsugorodik.

3) A) gyengít, erőtlenít, megkissebbít, aláás: m. majestatem populi Romani, religionem, megsérti; m. suspicionem, opinionem, czáfol, czáfolgat, küzd ellene; controversiam, kiegyenlíti; de így is: ut controversiam minuam, hogy a szoros értelemben vett vitás pontra szorítkozzam; consilium non m., nem változtat rajta; minui capite deminui capite, l. deminuo (csak nagyon késő kori iróknál); minutus vulnere, seb gyengítette. B) (költ.) valamit kevesebbé tesz mint az előtt, abban hagyogat, m. aliquid mirari.

4) k. kisebbedik, fogy: aestu minuente, apálykor.