antecessor, oris, hn. [antecedo]

(újk.) elől (előtte) járó; csak t. számban hadseregről, előcsapat, azaz: szállásolók és élelmezők = antecursores. Átv. ért.

1) tanítással és példával elől járó, tehát a) jog- v. törvénytudomány tanára; b) egyh. a keresztény hit tanitója, a szent lélekről és t. az apostolokról.

2) a remek, decessor‘ előd a hivatalban (újk.).