mico, cui, ― 1. k.

1) rángatózva vagy vergődve, reszketve ide s tova mozog, rángatózik, vergődik, reszket: venae et arteriae mm., vernek, digiti mm. (levágott kezen); m. auribus, lóról, lingua, kigyóról. Küln. micare digitis, a rómaiaknál szokott játék, mely abból állott, hogy az ujjakat hirtelen kinyujtogatták és hirtelen ismét visszahuzták, és így kellett a másiknak az ujjak számát kitalálni (e játék «la mora» név alatt még ma is divatos az olaszoknál); közm. dignus est quicum in tenebris mices becsületes ember.

2) a világosság rezgő mozgásáról, csillámlik, ragyog, tündöklik, villog: sidus, ignis m., oculi mm.; gladii, hastae mm.