meritorius, mn. [meritum]
1) az, a mivel pénzt szerez az ember, a miért pénzt fizetnek, fizetéses, béres, cnaculum, rheda; m. salutatio, miért pénzt remél az ember. Innen fn. toria, orum, kn. t. bérlett szoba.
2) küln. fajtalan czélra bérért fogadott, pueri, scorta; fn. meritorium, ii, kn. bordélyház.