mereo, rui, ― 2. és mereor, ritus, álszenv. 2.

1) (többnyire cs. formában) érdemel, szolgál, keres, szerez, nyer, numos vicenos; hic liber m. aera, Sosiis, S.-nak pénzt hoz be; asszonyról (Pl.) m. aliquem dote hozományával férjet szerez magának; quid eos mereri velle censetis ut etc., mit gondoltok, mennyit akarnak kapni (azaz mennyit gondoltok, hogy ők érte kérni fognak), éppen így quid mereas ut etc., mit kérnél érte, hogy stb. Küln. m. stipendia vagy csak m. = katonáskodik, mint katona szolgál, equo, lovon, pedibus, gyalog.

2) megérdemel, igényt szerez, méltó valamire, ugy jutalomra mint büntetésre (valami cselekedetet tesz fel, vesd ö. dignus): m. laudem, praemia; m. ut (ne) praemio decorer; (költ.) m. mori, pnas pati; si m., ha megérdemlem; (költ.) Lycaon merens expendit pnas, érdeme szerint, érdemlett, talán így is: pnae merentes, érdemlett büntetések. Innen merens, tis, mint mn. hibás.

3) (többnyire álszenv.) k. érdemet szerez magának, érdemesíti magát: bene, male m. de aliquo, de republica, még (Pl.) erga aliquem; (költ.) önállóan, merendo, érdemmel.