menda, ae, nn. (költ. és újk. ) és mendum, i, kn.

hiba, -hiány, fogyatkozás: A) testi hiány, félszegség. B) hiba irásban, irasbeli hiba. C) vétség, elvétés, elhibázás az életben, küln. számitásbeli hiba, kétértelmüleg használva Cic. ad Att. 14, 22, 2, (Idus Marciae) magnum mendum continent, nagy hiba esett, és nagyon roszul számítottak (hogy Caesarral egyszerre Antoniust is meg nem ölték). || D) mendacium, hazugság, csalás.