memor, oris, mn. [memini]

1) valamiről v. valakiről emlékező, megemlékező, valamit emlékben tartó, el nem felejtő, eszében tartó, officii, facti, illorum; memor, Lucullum periisse; m. et gratus. Innen A) m. regni sui firmandi, soha semmit el nem mulasztó, a mi uralkodása szilárdítására szolgálhat (minden tettének vezéreszméje, uralkodásának megszilárdítása); s így átalán = a kinek mindig eszibe jut valami, a ki mindig gondol valamire, tehát óvatos, gondos, előrelátó s több eff. B) önállóan a) jótéteményről megemlékező, háládatos; b) jó emlékező tehetséggel biró: mendacem oportet esse memorem. C) tárgyról: ira, pna m., bosszuvágyas, bosszuálló; auris m., hű, a hallottat megtartó; supplicium parum m. rerum humanarum embertelen; vox memor libertatis, szabadság bélyegével biró; cadus m. belli Marsi, Marsus háboruban lehuzott.

2) valamire emlékeztető, intő, nota, versus; pna m. indicii; ingenium m. et Numae et Romuli, a melyben ugy R.-tól mint N.-tól volt valami.