1. meditatus, mn [r. meditor ]

megfontolt, kigondolt, betanult, scelus, verbum, oratio; accuratae ac meditatae commentationes, nagy gonddal és utánjárással kidolgozott; fn. meditata, orum, kn. kigondolt és előre meghányt-vetett dolgok (ellent. subita, rögtönzött); (színk.) személyről: jól betanított.