mediocris, e, mn. [medius]

1) középszerü, mérsékelt, meglehetős, közepet tartó sok és kevés közt, de rendesen az utóbbihoz hajlik és így = csekély, jelentéktelen (értékre, nagyságra, kiterjedésre, állásra, állapotra vagy átalán különböző tulajdonokra nézve, vesd ö. medius): m. orator, poeta; m. spatium, copiae, praemium; mediocres alsóbbak (emberek); gyakran non (haud) m. nagy, kitünő.

2) kivánataiban és törekvésében mérsékelt, mérséklett, mértékletes, megelégedett: animus non m., nagyra törekvő, felszárnyaló lélek.