animosus, mn.

1) [anima] A) eleven, életteljes, signa, mintha élnének. B) szélről, erősen fuvó, erős, dühöngő, Eurus.

2) [animus] kf. és ff. bátor, merész, vakmerő, vir; a. et fortis; (költ.) aa. guttura laqueo ligavit, megfojtotta vakmerő torkát: (költ.) animosus re aliqua, büszke valamire.

3) (újk.) szenvedélyes, heves.